részlet
Kifejtenéd, kérlek, egy kicsit bővebben hogy mit
értesz belsőséges viszonyon? Kiváltképpen
arra lennék kíváncsi, mikor pozitív kitartani
egymás mellet egy házasság vagy párkapcsolat
nehéz időszakaiban, és mikor negatív?
Ha a házasság bensőséges viszonyból születik, az gyönyörű, de ha abban reménykedsz, hogy a bensőséges viszony a házasságból fog kinőni, akkor hiú reményeket táplálsz.
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy sok ember, sok millió ember beéri bensőségesség helyett a házassággal is - mivel a bensőségesség fejlődés, a fejlődés pedig fájdalommal jár.
Ne feledd tehát, ha a házasság bensőséges viszonyból születik, akkor gyönyörű! Ám ezt azt jelenti, hogy minden párnak együtt kellene élnie, mielőtt összeházasodik. A mézesheteknek nem a házasság után, hanem előtte kellene helyet kapnia.
Az emberek a másikkal együtt kellene átélnie a sötét éjszakákat, a gyönyörű napokat, a szomorú napokat, a boldog perceket. Az embernek mélyen bele kellene néznie a másik szemében,a másik lényébe.
Hogy miként dönts?
Ha a bensőséges viszony elősegíti a
fejlődésedet és az érettség elérését, akkor pozitív és jó és
egészséges, üdvös. ha viszont bomlasztó, és nem teszi lehetővé
az éretté válásodat,, inkább azt segíti , hogy megmaradj gyerekesnek
és éretlennek, akkor ez a viszony egészségtelen.
Minden olyan kapcsolat bomlasztó jellegű, amely megtart gyerekesnek.
Ekkor ki kell lépned belőle.
És minden olyan kapcsolat építő, mely kihívások elé állít, hogy fejlődj,
hogy nekivágj egy kalandnak, hogy mélyebbre és magasabbra hatolj az
életbe. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egy pozitív párkapcsolatban
vagy házasságban nem lesznek problémáid - sőt, még több problémával
fogsz szembesülni, mint egy negatív kapcsolatban. Éspedig azért, mert a
pozitív kapcsolatban minden nap új kihívások elé állít. Ám valahányszor
megoldasz egy problémát, egy kicsivel magasabbra emelkedsz,
valahányszor el fojtasz egy kihívást, azt veszed észre, hogy valami beleépül
a lényed egységében.
Egy negatív kapcsolatban nincsenek problémák, vagy legfeljebb álproblémák,
állítólagos problémák adódnak, melyek azonban nem valóságosak.
Nem figyelted ezt meg?
A férjek és feleségek csip-csup apróságokon marakodnak. Ez nem valós problémák,
és hiába marakodsz rajtuk, nem adnak neked semmit, nem segítik előre a fejlődésedet.
Figyeld meg a férjeket és feleségeket, figyeld meg önmagad!
Lehetsz akár férj, akár feleség - csak figyelj!
Ha jelentéktelen dolgokon civakodtok - apróságokon, melyek egyébként semmit sem
jelentenek -, akkor megmaradsz éretlennel és gyerekesnek.
Valódi problémák, a vérbeli problémák, melyekkel valóban szembe kell nézned,
nagy zűrzavart okoznak a lényedben, ciklonként söpörnek végig rajtad. Ezekkel a
problémákkal az embernek mindig szembe kell néznie, soha nem kerülheti el őket.
A jelentéktelen kérdések menekülést jelentenek a valódi kérdések leöl.
A bensőségesség azt jelenti, hogy nincsenek magánügyek.Immár semmit sem
tartasz titokban - legalábbis a párod előtt nem, akivel bensőséges viszonyban vagy,
felhagy a titkolózással. Mezítelenül és pőrén állsz előtte - légy bár jó, rossz, vagy
bármilyen, feltárod a szíved. És nem számít, mekkora árat fizetsz érte, vagy
mekkora bajt idézel a fejedre. Ez hozza meg a fejlődést.
És a másik embert is hozzásegíted valamennyi gátlásra, leple és maszkja
levetkőzésében. Egy bensőséges kapcsolatban az ember meglátja a másik ember
eredeti arcát. Ha a kapcsolat segít megtalálni az eredeti arcodat, akkor meditatív
és spirituális , ha viszont csak még több maszk és álszent viselkedésforma
megteremtéséhez vezet, akkor istentelen.
Hallottam egy történetet:
A lelkipásztor vizsla tekintettel vet az előtte álló házasulandó párra, és a
tekintélyes tömegre, mely azért jött össze, hogy szemtanúja legyen a
szertartásnak, majd éneklő hangon megszólal: - Ha a jelenlévők közül
bárki tudomással bír olyasvalamiről, amiért ők ketten nem egyesülhetnek
a házasság kötelékében, szóljon most, vagy hallgasson mindörökké!
- Nekem lenne valami mondani valóm! - csendült fel egy hang
merészen és tisztán.
- Maga fogja be a száját! - csattant fel a lelkipásztor. - Maga a vőlegény.
Már a kezdetek kezdetén így állnak a dolgok. Pedig még össze sem
házasodtak. És így indul el egy házaspár az élet útján. Az emberek
hallgatnak, nem szólak egy szót sem. Még véletlenül sem mondják
ki az igazságot, hazugságokkal áltatják magukat. Mosolyognak, amikor
semmi kedvük hozzá, és csókot adnak, holott nem szívesen teszik. Pedig
ha kényszeríted magadat a csókolózásra, akkor természetesen a csókod
mérget rejt magában. És persze, ha kényszeredetten mosolyogsz, akkor
a mosolyod csúf, politikus grimasz. Azután az ember hozzászokik ezekhez
a dolgokhoz, megelégszik a hamis, a hiteltelen élethez, és ezer és egy módon
visszatartja magát.
- Ó mi nagyon boldogok vagyunk - bizonygatta a férj.
- Persze a nejem hébe-hóba tányérokat vagdos hozzám,
de ez misem változtat a dolgokon, hiszen ha eltalál, akkor
ő a boldog, ha pedig elhibázza a dobást, akkor én vagyok
a boldog.
Az ember idővel ilyen egyezségekre jut: így lehetnek mindketten boldogok.
Az idős házaspár kocsija lezuhan a sziklafalról. A kocsi ripityára törik.
- Hol vagyok? nyögi a férfi, amint felnyitotta a szemét. -
A mennyországban?
- Nem - Felelte kábultan a felesége -, hiszen még mindig itt
vagyok veled.
Ez az egyezségek pokoliak.
Amit te kapcsolatként ismersz, az a hamisság és az álszenteskedés játszmája.
Tehát jól jegyezd meg kritériumként a következőt:
ha többet fejlődsz, és egyéniséggé válsz,
ha az életed jobban zajlik,
ha nyitottabbá válsz,
ha több szépséget érzékelsz a létezésben,
ha szebb költészet fakad a szívedből,
ha több szerelem és együttérzés árad át rajtad,
akkor a kapcsolatod jó,
és érdemes fenntartanod.
Akkor nem házasságról van szó,
hanem bensőséges viszonyról.
Ám ha az ellenkezője történik, akkor jobb ha kitörsz ebből a börtönből.
Jobb neked és jobb a párodnak, akivel együtt élsz.
Találtam:
Még nem olvastam.
-
Deepak_Chopra - A_Harmadik_Jézus
